12. Nyakunkra telepedett
sok száz éhenkórász
kik vagyonukat
észrevétlen szerezték
míg a nép önfeledten táncolt
szabadsága örömén
folyt a bor ölelték az asszonyt
volt nagy vígasság
csak egy dologról feledkeztek meg
a forradalomról
a teli kupák lassan kiürültek
az utolsó korty
poshadt vízzé változott
a vad mozgás lelassult
a ritmus kiesett az ablakon
s a zene csörömpölve összetört
ki felébredt zokogott
a többi némán hallgatott