|
|||||
|
|
||||
|
|||||
Nekrológ
"Akkor ez most nem vicc. Ha pedig annak szántad, akkor a legrosszabb. Pedig
te mindig a legfrissebbekkel jöttél, a legfinomabbakkal, s miközben mollban
íródott zenei költeményeket dúdoltál, mindig akadt valami fogunkra való,
hatalmas poén. Most azonban csak állunk értetlenül, nézünk a semmibe,
próbálunk valamit kezdeni ezekkel a telefonjainkon érkező, megemészthetetlen,
irreális mondatokkal, miközben te ülsz valahol, és a térdedre csapsz:
Na, hát ez az, ami nem megy nekünk. Erről beszélni. Ebbe belegondolni. Hogy felvesszük a telefont, még fel kell hívnom a... És nincs kit felhívnunk. Már nincs hol. És nincs miért. Úgyhogy csak állunk és nézünk, esetlen mondatokat formálunk arról, hogy mi lett volna akkor, ha, meg hogy talán lehetett volna másképp és így tovább. Csak hát nincs tovább meg talán és hogyha. Körtés tanár úr, egy egész város Körtéje, vagyis Te, Jóska, ezektől a szavaktól most megfosztottál minket. Majd észrevesszük, hogy nem jössz próbára, meg arra is rácsodálkozunk, hogy a Bartina nélküled lép fel, és talán hozzászokunk idővel, hogy nem várod a gyerekeinket a Zeneiskolában. De harsány nevetésed, soha el nem apadó optimizmusod, elfogyhatatlan százezer történeted és az, ahogy állsz a Zeneiskola mellett a sarkon és integetsz nekünk zsebre tett kézzel - az itt, ebben a városban már nem pótolható." |
|||||
Orbán
György
|
|||||
|
|||||
2005. április 10. Körte ma lenne 50. éves... | |||||
|
|||||
"Körtének!
Április 10-e, 1955, ma 50 éve. Havazott, amikor megszülettél. "Ezredes" vagy "Körtike"? A lányoknak az utóbbi, a fiúknak az előbbi megszólítás tetszett jobban. Amint beértél a Zeneiskolába, már zengett nevetésed a folyosó ódon falai közt. Hallottuk, itthon vagy. Riasztott a politikusok napi köpönyegforgatása, s ha barátaid "zsidóztak", Jasha Heifetzet és Artur Rubinsteint hoztad fel zenei ellenpéldaként. Te, ki utáltad a kertet, a bogarakat, a friss levegőt, fél életed adtad volna, ha eljön, teszem azt a "ZUG"-ba Eric Clapton a "lassúkezű", vagy ha eljátszhattad volna fuvolán a "Kaposban" a "János vitézt". Sosem úntad meg hallgatni az Eagles-től a "Gyufaszál emberkét". Jimi Hendrix, Janis Joplin, Radics Béla, Colosseum és a kemény rock. Ha este jöttél haza, csak őket hallgattad. Istenként tisztelted Wágnert, Liszt életének minden apró részletét ismerted, rajongásig szeretted a mestert. A jazz próbák szünetében Kelemen főorvos úrral, Bandival - ha éppen nem gyógyított -, Rejtőt idéztetek szó szerint. A szakácskönvekben most it ott lapul néhány cetli a kézírásoddal. Van, ahol a könyv magától kinyílik. Francia sajtleves? Hát persze! Ha otthon a Vujicsics vagy a Muzsikás együttes zenéje szólt, előkaptad a pikolót és velük együtt fújtad. Egyszer - emlékszem - még táncra is perdültél! Fújtad a pikolót, a fuvolát a Bartinában, a Hollóékkal évtizedeken át. Rajongtál a háborús filmekért, érdekelt Hitler és Karády, bújtad a régi filmes könyveket. A konyhában sokat használt edényeid, vízköves fröccsös poharad, fekete teaszűrőd... Kedvenced a bableves és Annamária volt. Hiányzol. Feleséged: Ancsa |
|||||
|
|||||
Fellépés a Fertő-tónál a Bartinával
1992-ben
|
|||||
A Magyar Rádió Márványtermében a Szekszárdi
Jazz Quartet-tel 2002. november 8-án.
|
|||||
Szekszárdi Szüreti Fesztivál - Holló
együttessel 1992-ben
|
|||||
|
|||||