|
Varga S. József 1949. július 14-én született
Békés megyében, Kamutpusztán.
Életének első, meghatározó szakaszát a tanyavilágban töltötte.
Ott érte a sorsát is befolyásoló veszteség, - apjának fiatalon bekövetkezett
halála.
A könnyebb és kevésbé szegény létezés reményében, az ötvenes évek végén
Dunántúlra, Szekszárdra költözött a család. Varga S. József Szekszárdon
folytatta az általános iskolát, majd bonyhádi és budapesti diákévek
következtek.
Első írása 1965-ben jelent meg a megyei lapban, ahol később újságíró-gyakornoki
állást vállalt. Szakmai útjának következő állomása a Nők Lapja, majd
a Szabad Föld Szerkesztősége volt.
Közel negyedszázadon át publikált a legnagyobb példányszámú országos
lapokban. Írásaiban hű krónikása maradt a kisembernek, - emelkedettebben
szólva: a nép világának.
Újságírói pályafutása 2000 őszén véget érni látszott, akkor mondott
búcsút -
főmunkatársként - a Szabad Földnek, számára kiábrándító és elfogadhatatlan
történések miatt.
Sorsa 2003. késő őszén fordulatot vett; háromévi, kényszerből vállalt
távollét
után ismét a Szabad Föld főmunkatársa.
Eddig megjelent önálló kötetei:
Hűség (Babits
Kiadó, 1990)
Hátország (Szabad Föld Kiskönyvtár,
1999)
A kisember (Babits Kiadó, 2002) -
Képek a könyvbemutatóról
Hazai (Babits Kiadó, 2002)
A kis haza (Babits Kiadó, 2004)
Zseb és lélek (Babits Kiadó, 2004 - hamarosan megjelenik)
|
Elismerések:
Aranytoll-díj
2003. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján megkapta a "Tolna megyei
művészetért" elismerő plakettet, amelyet három civilszervezet,
a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége), a Kézjegy
- Tolnai Tollforgatók Klubja és a Bárka
Művészeti Szalon alapított. - Képek
a díjátadásról
Varga S. József: Köd voltunk, köd leszünk? című írása.
|