GALÉRIA

 (16K)
Péger József<br><br><div align=left><b>Ars poetica</b><br>Én nem látok - de a nézésem látás<br>Én nem írok, - de a gondolatom írás<br>Én nem olvasok, - mert érzem mit más gondol<br>Én nem festek, - mert a színek bennem tökéletesek</div> (16K)
Deszkaversek<br> (16K)
<div align=left>1. Halál bája lóg a láncon<br>eternit csövön megpihen<br>a félelem<br>rozsdamaróval gyúr kenyeret<br>a rettegés<br>tűz a vizet zabálja<br>égőfölddel összeér<br>a hátadat sikolyod súrolja<br>míg feltéped a remény ajtaját<br>csak a lélek érzi türelemmel<br>egy új világnak eljöttét<br></div> (16K)
Apokalipszis<br> (16K)
<div align=left>2. Sziklából könövő<br>zsenge fákon egyensúlyozó<br>becsapott szétzúzott családok<br>bánatos gyermekei<br>méregbe mártott mézes nyalókát<br>csurgó nyállal szopogtatva<br>bámulják a hamis ígéret földjét<br>melyet rózsaszín ködbe csomagolt<br>szakadék mélye rejt<br>az édes massza alatt<br>izzó vörös szájjal<br>kancsal vigyorral<br>vár az örök megtévesztő<br></div> (16K)
Dadista versek (16K)
<div align=left>3. A mocsárból feltörő<br>bűzös ágak közt megbúvó<br>fekete madár<br>hínár lábával húz a mélybe<br>s kéjes vigyorral falja<br>reszkető tested<br>fogadd el az égi kezet<br>tiszta hittel mentsd meg lelked<br></div> (16K)
Egymásnak feszülve<br> (16K)
Meztelen nimfák és a csábító<br> (16K)
<div align=left>4. Oly sok hazugság ment át rajtunk<br>csizmák taposták<br>véresen nyálkás sárba<br>zászlórudakkal döfték át<br>a testünk<br>Keletről jött - krumplivagonok -<br>bűzös levegőjéből szívtuk<br>az eszmét<br>múltunkat lánctalpak<br>morzsolták apró darabokra<br>szemünk fényét<br>a feledés homálya takarja<br>s bágyadt nyugalommal hagyjuk<br>hogy kiszívják tompult agyunkat<br></div> (16K)
Tankok a véres havon<br> (16K)
Éjszaka csata után<br> (16K)
<div align=left>5. Mézes madzaggal átkötött<br>vörös köpenyből kivillanó<br>rózsaszín szilikon mellek látványától<br>megrészegült emberek<br>mustáros virslitől ragacsos üveg<br>langyos sör mámorától bódultan<br>sírják vissza a régi szép időket<br>és önfeledten szorongatják<br>a múltunkat rontó<br>a jövőnket gyötrő kezeket<br>a gonosz sátáni táncát járva<br>mozgalmi dalokat dúdolva<br>lebegnek a hamis eszmék légterében<br></div> (16K)
Körhintázó munkások május elsején<br> (16K)
Éljen május elseje<br> (16K)
<div align=left>6. A rothadástól édeskés<br>rózsaszín szegfű vörös bűze<br>terjeng az elátkozott<br>város felett<br>permet köde hályogot von<br>a városatyák szégyenpadján<br>ülők szemére<br>a gonosz örömtáncot lejtve<br>az árulóknak harminc pénzét<br>a becsületüket vesztett<br>bólogatóknak osztja<br></div> (16K)
Vidám élet a mákültetvényen<br> (16K)
<div align=left>7. Megjelent a város felett<br>a félelem<br>önálló életre kelt az erő<br>burkolatba zárt<br>energiája megfeszült<br>olvad a fém vízgőzt nyel<br>a rettegő levegő<br>a fóliasapkára ül<br>a közönyösen éneklő madár<br>megdermed az emberi gőg<br>a vad kapkodó káromkodás<br>lassan fohásszá csendesül<br>lebeg a térben az élet reménye<br>csak remélhetjük<br>hogy nem ez a vég kezdete<br></div> (16K)
Rakoncátlan kazetták térben és időben<br> (16K)
<div align=left>8. Megvakult a nap<br>a szétterülő vörös ködben<br>korommá vált a gondolat<br>leszakadt az ég<br>sötétsége csámcsogva falja az észt<br>az éj lovasa bezárja az élet kapuját<br>a feltámadt vihar elfújja a reményt<br>a hangszigetelt űrben<br>a káromló átok és a megbánó<br>könyörgés sem hatol át<br>mire eljön a hajnali fény<br>nem talál értelmes emberi lényt<br></div> (16K)
Sok száz apró lépés<br> (16K)
<div align=left>9. Sátáni emlőn felnövő<br>középszrű kisstílű lények<br>tiszavirág életükkel<br>a felszínre kerülve<br>szivarfüstös kénes lehelletükkel<br>édeskés hangjukkal<br>szirén szirteken zúzzák szét<br>a megtévedtek reményhajóit<br>ki nem vigyáz a hamis hangokra<br>örökre elvész a sárga habokban<br></div> (16K)
A sátánka és az aggódó szülők<br> (16K)
Bujaság bolygója és a kék madár<br> (16K)
<div align=left>10. A hatalom és a pénz forgószele<br>családok millióit szórja szét<br>testvér a testvért<br>barát a barátját tapossa<br>aprópénzzé vált a gyűlölet<br>fekéllyé a féltékenység<br>a szeretet a sarokban hever<br>az érzéketlen vak világban<br>nem kell senkinek<br></div> (16K)
Kehelymámor<br> (16K)
Mélybe zuhant verstöredék<br> (16K)
<div align=left>11. A sötétség urának a váladéka<br>a politika<br>az idő kezdete óta szaporodik benne<br>a gonoszság vírusa<br>már jelen volt az alma édes levében<br>okozója a kiűzetésnek<br>hergelte a keresztre feszítőket<br>miatta emelkedett fel Káin keze<br>indult a pusztító harcba<br>Dózsa elgyötört parasztja<br>Kun Béla vérszomjas vöröskatonája<br>Rákos aljas ávósa<br>Kádár alattomosan sunyi pufajkása<br>benne van minden emberi lényben<br>a mócsingos gulyáslevesben<br>a sör kesernyés szagában<br>az áporodott izzadó levegőben<br>múltunkban jelenünkben és jövőnkben<br>milliárdos proletárvilágunkból<br>ifjú titánként feltörő<br>levitézlett nemzetgyötrők<br>posztivadékaiban<br>melyek a kamionok gördülő<br>dübörgő förtelem hangzavarában<br>hirdetik<br>a szép csendes és gazdag világot<br>legyőzni őket nem lehet<br>csak tiszta hittel igaz szeretettel<br></div> (16K)
Piros festmény<br> (16K)
<div align=left>12. Nyakunkra telepedett<br>sok száz éhenkórász<br>kik vagyonukat<br>észrevétlen szerezték<br>míg a nép önfeledten táncolt<br>szabadsága örömén<br>folyt a bor ölelték az asszonyt<br>volt nagy vígasság<br>csak egy dologról feledkeztek meg<br>a forradalomról<br>a teli kupák lassan kiürültek<br>az utolsó korty<br>poshadt vízzé változott<br>a vad mozgás lelassult<br>a ritmus kiesett az ablakon<br>s a zene csörömpölve összetört<br>ki felébredt zokogott<br>a többi némán hallgatott<br></div> (16K)
Kelyhek tánca<br> (16K)
<div align=left>13. Trianon gyűlölettermében<br>összesereglett<br>vérgőzmámorban tobzódó<br>győzelemittas<br>sötét lelkű Káin-ivadékok<br>a félelem és rettegés konkolyát<br>szétszórva<br>artikulálva ordítva<br>követelték egy ősi nemzet<br>keresztre feszítését<br>és a sötétség mérgébe mártott tollak<br>kéjes sercegéssel szántották<br>a végzet papírját<br>s mint tépett ruhadarabok<br>hullott szét az ország<br>az örökké tartó vad viharban<br></div> (16K)
Méregpohár<br> (16K)
<div align=left>14. Az embertelen eszmék bűvöletében<br>kitenyésztett szabadelvtelenek<br>a minden korban árulók<br>gúnyos mosolyukkal zárják ki<br>a megaláztatásukban<br>elgyötört kintrekedteket<br>s elegáns koktélpartikon jelentik<br>megbízóiknak a pusztító hadművelet<br>sikeres befejezését<br>és dáridózó mulatozással táncolnak<br>a jutalmazottak nemzetük temetésén<br></div> (16K)
Irígység, féltékenység, gyűlölködés allegóriája<br> (16K)
<div align=left>15. Csíksomlyó 2004<br><br>Zászlók lobognak<br>a tavaszi szélben<br>zarándokok hada tapossa<br>a megszentelt ősi magyar földet<br>nyugalom paplana terül el<br>a vadvirágos völgyben<br>áhitat illata lebeg<br>az emberek szívében<br>a lélek kiszabadul<br>a fáradt elgyötört testből<br>felszáll a nap sugarán<br>megmártózik az égi fényben<br>s a felhők párájától<br>megtisztulva visszatér<br>mire a 'miatyánk' véget ér<br>s a könnyező kézfogásban<br>szeretet költözik a csíki tájra<br></div> (16K)
Utolsó nap után<br> (16K)
<div align=left>16. Fohász 2004. december negyedike<br><br>Mikor lesz már vége ó uram<br>meddig tapossa egymást<br>szeretett néped<br>miért hagyod<br>hogy a tőled elpártoltak<br>folyamatosan becsapják<br>félrevezessék<br>azokat kik szívükben, de gyáván<br>téged követnek<br>állítsd le a gonosz eszmék katonáit<br>kik tovább gyötrik<br>a már ezerszer meggyötörteket<br>ne engedd szétszóródni<br>a vakká és némává vált nyájadat<br>segítsd visszatérni őket<br>a szűzanya oltalma alá<br>ki könnyezve nézi<br>a rábízott magyarjai<br>kétségbeejtő vergődését<br>küldd el a megváltó fiad<br>segítsen találni az igaz utat<br>ó uram megaláztatásunkban<br>könyörögve kérünk<br>mentsd meg kedvenc nemzetedet<br>ha kell ved érte gyarló életem<br></div> (16K)
Szimbólumok térben és időben<br> (16K)
Látható és láthatatlan jelek<br> (16K)
<div align=left>17. A szégyen napja<br><br>December ötödikén<br>a szégyen napján<br>egy nép egy nemzet<br>tagadta meg önmagát<br>bűnös butasággal<br>büszkén vállalja<br>új Babilonját<br>az ég követei<br>észre sem veszik<br>kik lázasan keresik<br>az igaz emberek ezreit<br>de a balg nép<br>- az igazak is - <br>mindig vissza-vissza néz<br>és gyilkosaitktól<br>várja a megmentést<br></div> (16K)
Fennt és lent<br> (16K)
<div align=left>18. Kertek alatt a halál kószál<br>üres kamrában az életről prédikál<br>feltépett fundamentum köveiből<br>ígér új termést<br>ledőlt kémények füstös tégláiból<br>süt kenyeret<br>szögesdrót hengerbe zárja a fényt<br>mely a réseken vágyódva hatol át<br>s tűnik el észrevétlen<br>a remények kék egén<br></div> (16K)
Gonosz jelképek kaszával<br> (16K)
<div align=left>19. Vízió<br>az ég elüldözött fekete angyalai<br>mint dögkeselyűk kiszáradt<br>fák tetején<br>felügyelik az elvesztett<br>konkoly aratását<br>színpompás pillangókból<br>visszafejlesztett<br>nyálkás hernyó hadaikkal<br>országokat és nemzeteket<br>tüntetnek el<br>sáskarajok rágják<br>az ősi kultúrákat<br>kietlen pusztasággá válik<br>a virágzó élet<br>örök nedves szürkület<br>váltja a világot<br>sűrű sötét éjszakákon<br>tilos az álom<br>rozsdamentes óriástartályok<br>trágyalevében tenyésztenek<br>sátán katonákká váló agyatlan<br>embertelen egyedeket<br>a jó elvérzik a kietlen homokon<br>a vad kegyetlen gyűlölet<br>már az eget ostromolja<br>míg a megváltás lángja<br>a gonoszt végleg el nem pusztítja<br> (16K)
Megszerzett lelkek begyűjtése<br> (16K)
<div align=left>20. Recsk<br><br>A büszke szálegyenes<br>bükkfák alatt<br>a borzalom vert tanyát<br>testük deszkáiból<br>ácsolt barakk belsejében<br>aratott a halál<br>szálkás ágakra terített<br>vékony bűzös szalmazsákon<br>hullámzott az éber álom<br>a durva pokróc<br>sötét felhőként<br>terült a tájra<br>az erdő madarai<br>végleg megnémultak<br>a föld alatt a férgek is féltek<br>a völgy patakjának<br>ártatlan tiszta vízébe<br>a tábor szégyen szennye<br>és a vígasztalan bánat könnye<br>észrevétlen keveredett<br>a kőbányában vörös festékkel<br>rontott posztókabátok<br>tűntek el az éles<br>sziklatörmelék alatt<br>talicskák nyele mohón<br>nyelte az izzadságot<br>nyilastestvérből éppen hogy<br>átvedlett négyelemis<br>kéksapkás janicsárok<br>a hitet a tudást<br>az igaz emberi értéket<br>folytották véres verejtékbe<br>- ma már a sűrű köd felszállt<br>a völgy felett<br>a feledés homályát<br>elfújta egy fuvallat<br>újra szabad a gondolat<br>de feledni soha nem szabad<br></div> (16K)
Deportáltak emlékműve<br> (16K)
<div align=left>Enteriőr<br><br> (16K)
Etűdök akvarellre és hegedűre<br> (16K)
Deszkaversek (16K)